Moholy-Nagy László diákjai körében, 1940
Fotográfiák, 1937 - 1943
Dupla hurok, 1946
Nuclear I, CH, 1945
Fotogram, 1939 - 1940
Tér modulátor, 1939-1945
Új módszer a múzeumban, mindenki lőhet magának egy képet, 1927
Csavart síkok, 1946
Függőleges fekete, vörös és kék, 1945
Moholy-Nagy átnézi a jegyzeteit a New Bauhaus megnyitóján. Fotó: Herbert Matter, Chicago 1937
Önarckép (Moholy-Nagy László kinyújtott kézzel), 1920
Moholy-Nagy László munka közben, 1937 körül
Hogy lépést tudjon tartani az európai termékekkel a chicagói Művészet és Ipar Szövetség a Bauhaus mintájára egy új formatervező iskola megalapítását tervezte. Gropiust kérték fel igazgatónak, aki akkora már elvállalt egy tanári állást a Harvardon, így maga helyett barátját és volt kollégáját, Moholy-Nagy Lászlót ajánlotta.
Norma Stahla, a Művészet és Ipar Szövetség elnökének levele Moholy-Nagy Lászlóhoz: “A Bauhaus mintájára formaterevző iskola megnyitását tervezzük ősszel. Marshall Field felajánlotta a család Prairie Avenue-n található tulajdonát. Az istállókat műhellyé alakítják. Dr. Gropius Önt javasolta igazgatónak. Érdekli?”

1937-ben megnyílt a The New Bauhaus: American School of Design

  • Igazgatója: Moholy-Nagy László
  • Címe: Marshall Field mansion, 1919 S Prairie Avenue, Chicago, Egyesült Államok
  • A tandíj egy szemeszterre: 150 dollár
Moholy-Nagy egyedi oktatási módszereit, és Bauhausból hozott módszertanát kevesen értették meg. Az iskola első évének zárókiállítását a Time magazin “név nélküli zavaros tárgyak kiállításának” titulálta. Ennek következtében a támogatók kihátráltak, és az első év után anyagi gondok miatt az iskola bezárt.
Walter Paepcke chicagói kartongyáros nemcsak kiváló üzletember, hanem a művészet és design pártfogója is volt. Évtizedekkel a “design thinking” korszak előtt meglátta a lehetőséget a művészet és az ipar összekapcsolásában.
Walter Paepcke támogatásának köszönhetően 1939. elején az iskola egy volt pékség helyén újra megnyitotta kapuit és 1945-ig Institue of Design néven működött.

Cím: 247 East Ontario Street, Chicago, Egyesült Államok
A Chicago Tribune 1943-as cikke Moholy-Nagyot egy átlagos termetű férfinak írja le, aki úgy öltözött, mint egy sikeres bankár és nehezen érthető akcentussal beszélt. Kiemelete, hogy: "egy modernista volt, aki olyan messze túlszárnyalta korát, hogy szinte látótávolságon kívülre került."

Az Institute of Design híres diákjainak híres tervezései:

  • Art Paul: Playboy magazin logója

  • Robert Brownjohn: Az Oroszországból szeretettel és a Goldfinger James Bond filmek főcíme

  • Morton és Millie Goldsholl: Motorola logó

Moholy-Nagy László:
Toll- és levéltartó set (prototípus), 1946

Kenneth Parker és Marlin Baker:
Parker 51-es toll, 1938

https://www.phillips.com/detail/laszlo-moholynagy/UK050118/28

1. Fejezet 2. Fejezet 3. Fejezet Moholymotion A riportfilm Podcast EN